Az üzleti életben, különösen a szolgáltatások piacán, elterjedten alkalmazott szerződéskötési mód az úgynevezett blanketta szerződések használata.

 A blankettaszerződések esetében  az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre határozza meg a szerződési feltételeket, azokat a felek egyedileg nem tárgyalják meg.  Erre a szerződések nagy száma miatt nincs is mód. Ennek megfelelően a közös szerződési akarat kifejezése valójában ezeknek az egyoldalúan kidolgozott feltételeknek az elfogadásával történik.  Ez a megoldás egyszerűbbé, gyorsabbá teszi a szerződéskötést.  Nincs szükség a feltételek esetenkénti egyeztetésére.   A szolgáltatót képviselő üzletkötő, ügyfélszolgálati munkatárs feladata csupán a feltételek (sokszor igen vázlatos, és cseppet sem objektív) ismertetésére, illetve a szerződéskötés technikai lebonyolítására korlátozódik.  Sőt, ezek a szerződések egyre gyakrabban megköthetők az interneten, vagy akár telefonon keresztül is.  A megrendelő csupán a szolgáltatás terjedelmét határozhatja meg. 

 Korrekt feltételek

  A szerződés egyéb feltételeit jellemzően az általános szerződési feltételek tartalmazzák.  Ez a dokumentum elvileg a szerződés elválaszthatatlan részét képezi, hiszen az általános szerződési feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.  Áttanulmányozása nélkül nem tanácsos a szerződést megkötni. Nehézséget okoz azonban, hogy sokszor csak egy rövidke megjegyzés utal a szerződésben az általános szerződési feltételek alkalmazására, és a szolgáltató nem mellékeli a szerződéshez, hanem azt a tájékoztatást adja, hogy a dokumentum elolvasható a társaság honlapján.  Az is előfordul, hogy mellékelik az ÁSZF-et, de terjedelme miatt a megrendelő nem olvassa el figyelmesen. Vagy, ha el is olvassa, bonyolult nyelvezete miatt nem érti meg.  Gondoljunk vissza a sorozat első cikkében írtakra!  A szerződés nem a jogászok számára készül.  A jó szerződést megértik a felek, annak tartalmával egyetértenek.  Ennek hiányában nem beszélhetünk valódi szerződéses akaratról.

 Jogi védelem

 A visszaélésekkel szemben a „gyengébb felet” a törvény védi.  Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél – a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően – kifejezetten elfogadta.

Ha az általános szerződési feltétel és a szerződés más feltétele egymástól eltér, az utóbbi válik a szerződés részévé.

A gyakorlatban azonban sokszor rendeltetés ellenesen használják ezt a szerződéskötési technikát.  Sokszor egyedileg kimunkált, precízen megfogalmazott szerződésekhez kapcsolnak általános szerződési feltételeket, ezzel alaposan megnehezítve a szerződés értelmezését.  A cél itt nem a szerződéskötés egyszerűbbé tétele, hiszen egyedi, sokszor nagy értékű ügyletekről van szó, amit esetleg több héten keresztül készítenek elő a felek.  Sokkal inkább az erősebb fél diktátuma.  Hiszen itt az egyik (az erősebb) fél a számára fontos feltételeket már kvazi jogszabályként előre rögzíti.  Ezt persze csak akkor teheti, ha a piacon meghatározó szerepet játszik, és a gyengébb fél kénytelen ezeket a feltételeket elfogadni. 

Piacvesztés

 Praxisomban egyre gyakrabban találkozom a problémával.  Amikor a gyengébb fél rájön, hogy a szerződés ránézve milyen kedvezőtlen, próbál szabadulni a kötelemből.  Általában kevés sikerrel.  Amikor megkérdezem, hogy miért nem gondolt erre a szerződés aláírásakor, általában azt a választ kapom, hogy gondolt, de nem akart a piacról kiszorulni.  Veszélyes ez a tendencia, hiszen nagy gazdasági potenciállal rendelkező szervezetek – ha nem is a jogalkotásról szóló törvény értelmében – egyfajta jogalkotóvá lépnek elő.  Ezzel nagyban leromlik a Polgári Törvénykönyv által biztosított szerződéses szabadság.

 Megjelent a Bautrend 2008. júniusi számában