A sorozat előző cikkében foglalkoztunk a szerződés tárgyának megfelelő szerződés típus megválasztásának fontosságával.  Most tekintsük át a szerződés formájával kapcsolatos tudnivalókat!  Vizsgálódásunkat most is a vállalkozási szerződésre és a megbízási szerződésre korlátozzuk.

 Az alapvető kérdés: kötelelző-e a szerződést írásba foglalni?  A hatályos szabályozás szövegét tekintve első közelítésre úgy tűnik, hogy a Törvénykönyv nagyon engedékeny:

Ptk.216. § (1) Szerződést jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában akár szóban, akár írásban lehet kötni. A szerződési akaratot ráutaló magatartással is kifejezésre lehet juttatni.

A jogszabály tehát nem csak a szerződés tartalmát, hanem a szerződés formáját tekintve is nagy teret enged a szerződő felek akaratának.  Ez a szabadság azonban mégis korlátozott.   Az egyik ilyen korlát a „jogszabály ellenkező rendelkezése”.  Ilyen rendelkezést találunk például a vállalkozási szerződéssel kapcsolatban a Ptk. 412. § (2) bekezdésében, mely szerint a kutatási szerződést írásba kell foglalni.

 Megbízási szerződés

Ha a megbízás teljesítéséhez szerződéskötésre van szükség, a megbízáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a megbízás alapján kötendő szerződésre előír.  További korlátot jelent, hogy a szerződésszerű teljesítés biztosítására kötött mellékkötelmek nagy részét (pl.: zálogjog, kezesség stb.) írásba kell foglalni.  A szabadságnak további gátat szab a célszerűség és a kötelező óvatosság is.  Ne feledjük el az első részben leírtakat!  A szerződés nem egyéb, mint a szerződő felek közös akaratának kifejezése.  Jogvita esetén nehéz egy, a múltban kötött szóbeli megállapodás alapján keletkeztetett jogok, illetve kötelezettségek jogi úton való kikényszerítése.  A nagy értékű ügyletekre, a folyamatos szolgáltatásra irányuló megállapodásokat mindenképp érdemes írásba foglalni.

 Szóbeli megállapodás 

Vannak természetesen kis értékű, különösebb definiálást nem igénylő ügyletek is.  Ezekben az esetekben a szóbeli megállapodás, vagy akár a ráutaló magatartás is megfelelő forma lehet.  A mindennapi életben szerződések sorozatát kötjük ezen a módon.  Gondoljunk csak arra, hogy amikor az önkiszolgáló üzletben kosarunkba tesszük az árut, vagy felszállunk a buszra, ráutaló magatartásunkkal szerződést hozunk létre.  A szerződéskötés feltételei, a szolgáltatás jellege, terjedelme nem igényel előzetes tárgyalást, egyeztetést. 

 Blanketta

 Napjainkban egyre növekvőben van az előre megszerkesztett, úgynevezett blanketta szerződések alkalmazása.  Ez a módszer nagyban leegyszerűsíti a szerződéskötés folyamatát, de abból adódóan, hogy a szerződés kidolgozásában csak az egyik (jellemzően az erősebb) fél vesz részt, különös veszélyeket hordoz magában.  A kérdés komplexitása miatt az általános szerződési feltételeket önálló cikkben tárgyalom.

Könnyebbé teszi, leegyszerűsíti a vállalkozások közötti üzleti kommunikációt a keretszerződések alkalmazása.  Ezekben a szerződésekben a felek általában írásban rögzítik a szerződéses kapcsolat állandó elemeit, mint például az egységár, míg az esetleges elemeket – többnyire a teljesítés volumene – a későbbiekben megrendelő lapok alkalmazásával, szóban, vagy akár ráutaló magatartással határozzák meg.

A szerződések formájának vizsgálata során nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a teljesítés igazolását bizonyos esetekben a törvény írásos formához köti.  Az írásos forma nagy hasznára van a vállalkozásnak, ha az APEH vizsgálódik a cégnél, és az ellenőr színlelt szerződések után kutatva felszólítja a vállalkozót a kifizetéshez kapcsolódó teljesítés igazolására.

 Megjelent a Bautrend 2008. májusi számában