A polgári jogban, különösen a szerződések jogában nagy szerepe van a felek szabad akaratának.  A felek a gyakorlati életben élnek is ezzel a szabadsággal, és a szerződéseket a legkülönfélébb elnevezésekkel illetik.

 A sok elnevezés azonban a legtöbb esetben két típust takar, a megbízást, és a vállalkozási szerződést – illetve annak valamely típusát.  Az is előfordul, hogy a két szerződés típus elemeit következetlenül összekeverve kötnek szerződést a felek.   Ez kicsit bizonytalan jogi helyzetet jelent, hiszen a két típus egyébként jól elkülöníthető egymástól.  Miért fontos a két szerződéstípust elkülöníteni?  Ha a szerződésszerű teljesítést kell megvizsgálnunk, akkor a szerződés típusát is figyelembe kell vennünk.  Van olyan megközelítés mely szerint a megbízást elsősorban szellemi, a vállalkozási szerződést pedig fizikai tevékenységre kötik.  Ez, bár ad némi eligazítást, mint a későbbiekben látjuk mégis nagyon pontatlan.

 Meghatározás

 Kiindulásként vizsgáljuk meg a két szerződés meghatározását a Polgári Törvénykönyv szövege alapján:

 Megbízás:

 Ptk.474. § (1) Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni.(2) A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni.

 Vállalkozási szerződés:

Ptk.389. § Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe helyezésére, megjavítására vagy munkával elérhető más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és díj fizetésére köteles.

 Különbségek

 Bár mindkét kötelem valamely tevékenység végzésére, illetve az ellenérték megfizetésére irányul, lényeges különbség a vállalkozási szerződés definíciójában meghatározott eredmény.

 Ez a követelmény az, ami a vállalkozási szerződést a megbízástól a leginkább elkülöníti.  Úgy is mondhatjuk, hogy míg a megbízás gondosság kötelem, addig a vállalkozás eredmény kötelem.  Miért is fontos ez a különbségtétel?  Amikor a szerződésszerű teljesítést vizsgáljuk, abból kell kiindulnunk, hogy a szerződésben vállalt feladatot elvégezte-e a kötelezett. 

A Ptk. 478.§ (2) bekezdése alapján megbízott díját akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre.  A megbízó a díjat csak abban az esetben csökkentheti, illetőleg tagadhatja meg kifizetését, ha bizonyítja, hogy az eredmény részben vagy egészben olyan okból maradt el, amelyért a megbízott felelős.  A vállalkozói díj ezzel szemben a vállalkozás teljesítése esetén esedékes.  Különös kivétel ez alól a kutatási szerződés, mely a vállalkozási szerződés egy, a Polgári Törvénykönyvben nevesített típusa.   A kutatási szerződésben ugyanis a felek megállapodhatnak abban, hogy a díj a munka eredménytelen befejezése esetén is jár.  Ez a kivétel indokolt, hiszen a kutatási szerződés tárgya többnyire valamely új eljárás kidolgozása, melynek eredményessége nem feltétlenül garantálható.

Vannak tevékenységek, melyeknél az eredmény a feladat jellegéből adódóan, mint elérendő cél fogalmazható meg.  Ha egy vállalkozó megbíz egy könyvvizsgálót cége számviteli fegyelmének ellenőrzésével, akkor elvárja, hogy a könyvvizsgáló szakmája szabályainak megfelelően, a tőle elvárható legnagyobb gondossággal járjon el.  Abszurd elgondolás lenne, ha a díj megfizetését attól tenné függővé, hogy a könyvvizsgáló hány hibát talál.  A szerződésszerű teljesítés kritériuma a gondosság.  Más az elvárás, ha egy szobafestő-mázolóval festetünk ki egy épületet.  Ebben az esetben nem elégszünk meg azzal, hogy a szakember minden tőle telhetőt megtett az eredmény elérése érdekében, hanem ragaszkodunk hozzá, hogy a helyiségek a szerződésben meghatározott időre, módon ki legyenek festve.

A két példát egymással szembeállítva megerősödni látszik a cikk elején citált felvetés mely szerint a megbízási jogviszony a szellemi, a vállalkozási jogviszony a fizikai tevékenységek esetén megfelelő forma.

 Tervezési szerződés

 Vegyünk egy másik példát!  Mi a helyzet, ha egy könyvet fordíttatunk le idegen nyelvre?  A szerződés tárgya, bár szellem tevékenységről van szó, itt is a munkával elérhető eredmény.  Még inkább így van, ha tervezői munkára kötünk szerződést.  A tervezési szerződés a törvény által nevesített vállalkozási szerződés, pedig vitathatatlan, hogy a tervezés szellemi tevékenység.

A leírtakat összegezve fontos megfogalmazni, hogy a szerződés típusa feleljen meg a szerződés tárgyának.  El kell dönteni, hogy a szerződésbe foglalt kötelezettség szerződésszerű teljesítése megköveteli-e az eredményt.  Bármilyen megnevezést adunk is szerződésünknek, a megszövegezésnél fogalmazzunk világosan.  Ne felejtsük el, hogy jogvita esetén a vitát eldöntő bíró, választott bíró a szerződéskötéskor kifejezett szándékunkat a szerződés szövege alapján tudja megismerni, és ennek alapján tudja megítélni, hogy a szerződés teljesítése megfelel-e a szerződésben foglaltaknak.

 Megjelent a Bautrend 2008. áprilisi számában