A gazdasági élet szereplői szerződéses viszonyok szövevényes rendszerével kapcsolódnak egymáshoz.  A szerződéses kapcsolatoknak igazodniuk kell az egyre bonyolultabbá váló jogi szabályozáshoz.

 A hatályos jogrend terjedelme robbanásszerűen nő.  Ezt a növekedést nagyban generálja a gazdasági-társadalmi viszonyok gyors alakulása.  Gondoljunk csak bele, az Ószövetség idejében az emberek életét alapvetően meghatározó Tízparancsolat például 265 betűből állt, a XIII. századi Magyarország hatalmi viszonyait tisztázó Aranybulla közel 6400 betűből, egy marginális jelentőségű mai EU bizottsági jogszabály kb. 27000 karakterből.

 A folyamat

Általánosnak mondható, hogy technikai szempontból minden műszaki-gazdasági folyamat tervezés alapján indul, amit sorrendben a kivitelezés, átadás-átvétel, majd a karbantartás követ.  Ha komplexen nézzük a folyamatot, látnunk kell, hogy valójában az árajánlat bekérése, illetve az ajánlat elfogadása, illetve az annak alapján megkötött szerződés az első lépés.  Ez is csak emeli a szerződés kiemelt jelentőségét a gazdasági folyamatban.

Mi is a szerződés valójában?

  Durván leegyszerűsítve: a szerződés a felek egybehangzó akaratát tükröző jognyilatkozat, ami valamely joghatás kiváltására irányul. 

A szerződés az a dokumentum, melyben a felek meghatározzák a köztük létesített szerződéses viszonyból keletkező jogosultságokat, kötelezettségeket; a jog adta keretek között rendelkeznek a felelősség telepítéséről.

 A jó szerződés

Tükrözi a felek valódi akaratát, betartható, illetve betartatható.  Ennek megfelelően három ismérvet emelnék ki.

1.  A jó szerződés célja reális, és megfelel a hatályos jogszabályokban foglalt feltételeknek.

A szerződéskötés során a felek a hatályos jogszabályok által meghatározott kereten belül szabadon dönthetnek a szerződés tartalmáról. De mi is ez a keret? Meg kell találnunk a szerződés tárgyának megfelelő szerződés típust, a megfelelő formát. Ennek hiányában előfordulhat, hogy szerződésünk sikerrel támadható, vagy semmis kikötéseket tartalmaz, és ezáltal  szerződésből eredő jogunk az önkéntes teljesítés elmaradása esetén  kikényszeríthetetlenné válik.

  2.  A jó szerződés megfogalmazása segít abban, hogy a felek valódi akarata megismerhető legyen. 

Hibás az a gyakorlat, mely szerint a felek a szerződésben  a kötelem kötelezettje által elvégzendő feladat nagyvonalú leírásán kívül csak a jogosult által fizetendő díjat határozzák meg, valamint beszúrnak egy záradékot mely szerint a szerződés által nem szabályozott kérdésekre vonatkozóan a Ptk. hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.  A másik véglet amikor 4-5 oldalon keresztül szó szerint idézik a Törvénykönyv szövegét, vagy teljesen felesleges frázisokkal teszik áttekinthetetlenné az anyagot.

A jó szerződés nem a jogászok számára  készül!  Tartalmazza a fontos kellékeket, de a felek számára is jól érthető.  A legfontosabb elemek hosszas értelmezés nélkül is könnyen fellelhetőek. 

Az is rontja az áttekinthetőséget, ha a szerződést a feladat elvégzéséhez szükséges műszaki paraméterekkel töltjük fel.  Célszerű ezt – az egyébként igen fontos információt – mellékletként a szerződéshez csatolni.

 3.  A jó szerződés kikényszeríthető. 

Sajnálatos módon a szerződéses fegyelem sok kívánnivalót hagy maga után.  A szerződésszerű teljesítés biztosítékaként mellékkötelmek szolgálhatnak.  Ilyen mellékkötelmek például a kezesség, a jelzálog, a kötbér.  Ezek a mellékkötelmek segítik az önkéntes teljesítés elmaradása esetén indított végrehajtási eljárások sikerességét, viszont nem váltják ki a kötelező óvatosságot, amivel szerződéses partnerünket megválasztjuk.

Azonban tartsuk szem előtt, hogy a szerződés betartásának, betartatásának a legfontosabb eszköze a kölcsönösen elfogadott szerződéses akarat.  Nincs az a hatékony végrehajtási eljárás ami a békés megegyezést pótolhatná.

 Megjelent a Bautrend magazin 2008. márciusi számában