A munkabalesetek szakszerű kivizsgálása fontos.  Egyrészt azért, mert a baleset bekövetkezéséért való felelősséget meg kell állapítani, másrészt meg kell tenni a szükséges intézkedéseket a hasonló események elkerülése érdekében.

 Szabályozása

Az a munkáltató köteles a munkabaleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amely (aki) a sérültet szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatja.  A munkabalesetek kivizsgálására vonatkozó előírásokat a munkavédelmi szabályzat tartalmazza.  Ebben a szabályzatban kell megjelölni a felelős személyt, személyeket, rendelkezni a kivizsgáláshoz kapcsolódó ügyviteli feladatokról.  Fontos, hogy a baleset körülményeit mielőbb tisztázni lehessen, hiszen a történtek az idő múlásával már nehezebben rekonstruálhatók.  Ezért lényeges, hogy minden munkavállaló tisztában legyen vele, hogy baleset esetén mi a teendő, a közvetlen segítségnyújtáson túl milyen egyéb feladata van, például, kit kell értesíteni, kihez fordulhat segítségért.

 Nyilvántartás, kivizsgálás

 A Törvény megfogalmazása értelmében a munkabalesetet és a foglalkozási megbetegedést — ideértve a fokozott expozíciós eseteket — be kell jelenteni, ki kell vizsgálni, és nyilvántartásba kell venni.

A kivizsgálással kapcsolatos feladatok a baleset okozta károsodás súlyosságához igazodnak.

A munkaképtelenséget nem okozó baleseteket nyilvántartásba kell venni, és a baleset körülményeit tisztázni kell.  Ez fontos, hiszen a kezdetben jelentéktelennek tűnő sérülésből komolyabb egészségkárosodás alakulhat ki.  Gondoljunk arra, hogy egy enyhe szúrt seb nem feltétlenül okoz azonnal keresőképtelenséget.  Legtöbb esetben a seb ellátása után, a dolgozó folytathatja a munkát.  Ha a seb elfertőződik, akkor előfordulhat, hogy a sérült mégis orvosi ellátásra szorul, sőt akár maradandó egészségkárosodás is kialakulhat.

A munkaképtelenséggel járó munkabaleseteket azonban haladéktalanul ki kell vizsgálni.  A vizsgálat eredményét a Hatóság által rendszeresített jegyzőkönyvben kell rögzíteni.  Szükség szerint csatolni kell a kivizsgálásnál figyelembe vett egyéb dokumentumokat ((pl. tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fénykép).

A munkáltató köteles a kivizsgálás befejezésekor, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldeni a jegyzőkönyvet

a)      a sérültnek, halála esetén közvetlen hozzátartozójának;

b)      a halált, illetve a három napot meghaladó munkaképtelenséget okozó munkabalesetről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal (a továbbiakban: MBH) baleset helyszíne szerint illetékes területi szervének;

c)      külföldi kiküldetés, külszolgálat esetén a magyarországi székhelyű munkáltató magyar munkavállalójának a b) pont szerinti munkabalesetéről a megyei (fővárosi) munkabiztonsági és munkaügyi felügyelőség, illetve az MBH — munkáltató székhelye szerint illetékes — területi szervének;

d)      a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, ennek hiányában az illetékes egészségbiztosítási pénztárnak (kirendeltségnek).

 Súlyos munkabaleset 

A munkáltató köteles a súlyos munkabalesetet a munkavédelmi hatóságnak azonnal bejelenteni.  A bejelentés történhet telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen.

A súlyos munkabaleset, valamint az olyan — munkaeszköz, illetve technológia által okozott — munkabaleset kivizsgálása, amely kettőnél több személy egyszerre (egy időben), azonos helyen történő sérülését vagy más egészségkárosodását okozta, munkabiztonsági szaktevékenységnek minősül.

 A vizsgálat tartalma

 A vizsgálatnak ki kell derítenie a baleset bekövetkeztéhez vezető tárgyi, szervezési és személyi okokat.  A felderített körülményeket hitelt érdemlő módon dokumentálni kell, hogy az eredmény alapján a munkáltató meg tudja állapítani, hogy az eseményt munkabalesetnek tekinti-e.

Amennyiben a sérült a munkáltatónak a munkabaleset bejelentésével, kivizsgálásával kapcsolatos intézkedését vagy mulasztását sérelmezi, úgy a munkavédelmi hatósághoz kérelemmel fordulhat.  Halála esetén, vagy ha egészségi állapota miatt jogainak érvényesítésére nem képes, ezt a jogát a sérült hozzátartozója gyakorolhatja.

A munkabaleset kivizsgálásával, nyilvántartásával kapcsolatos igények elévülésére a munkajogi szabályozásban is érvényes 3 éves elévülési határidő irányadó.

A cikk megjelent a Bautrend magazin 2009. márciusi számában.