Munkavédelmi kockázat-értékelés a gyakorlatban
A munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatok minőségi, szükség szerint mennyiségi értékelését a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) 1998. január 1-jétől hatályos módosítása írja elő.
A kockázatértékelés lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató áttekintse a munkavállalókat károsító, veszélyeztető hatásokat, és ez alapján hatékony óvóintézkedéseket vezessen be. Nem egy új rendszer kiépítéséről, bevezetéséről van szó, sokkal inkább a már meglévő követelmények egységes, jól áttekinthető rendszerbe foglalásáról.
Jogi szabályozás
A kockázatértékelés fogalmát és teendőit keret jelleggel a Mvt. határozza meg.
Az egyes szakmai részterületekre vonatkozó – jórészt rendeleti szintű – szabályozás meglehetősen szerteágazó.
Speciális, külön törvényben meghatározott szabályok vonatkoznak a kémiai biztonsággal kapcsolatos kockázat becslésére. A teljesség igénye nélkül, példálózó jelleggel csupán néhány jogszabályt emelnék ki:
- 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról;
- 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről;
- 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól;
- 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről;
- 12/2001. (V. 4.) KöM-EüM együttes rendelet a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről;
- 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról,
- 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet a rezgés expozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről.
Az értékelés menete
A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. Ennek értelmében, ha a munkáltató nem rendelkezik megfelelő szakképzettségű munkavállalóval, külsős szakembert kell megbíznia a vizsgálat elvégzésével. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkáltató már le is tudta a feladatot! A vizsgálat elvégzése igazi csapatmunka. A kockázatok felmérése a munkavállalók aktív közreműködése nélkül nehezen képzelhető el.
A kockázatok meghatározása munkakörönként történik. Első lépésben a munkakörhöz tartozó feladatokat kell áttekinteni, majd végig kell kísérni a munkafolyamatokat. Meg kell vizsgálni a munkavállalók által használt gépeket, berendezéseket, a számítógépes munkahelyek kialakítását. A vizsgálatok eredményét az egyes kockázatok (fizikai, biológiai, kémiai, pszichés stb.) felmérésére szerkesztett vizsgálati lapokon kell rögzíteni, amit csatolni kell az értékeléshez.
Az értékelés része a munkakörnyezet általános vizsgálata is, amit külön, az erre a célra szerkesztett vizsgálati lapon dokumentálunk. A dolgozókra vonatkozó adatokat személyi adatlapon rögzítjük. A dolgozókat tájékoztatni kell az adatgyűjtés céljáról, és biztosítani kell az anyag zárt kezelését.
A vizsgálat eredményéről összefoglaló jelentés készül, amely tartalmazza a kockázatok kiküszöbölésére, csökkentésére tett intézkedési tervre vonatkozó javaslatokat is.
A dokumentációt a technológia változása, új munkakör létesítése esetén, de legalább évente egy alkalommal felül kell vizsgálni.
Mire jó?
Egy jól megszerkesztett dokumentáció könnyen áttekinthetővé teszi a munkavédelem helyzetét, rámutat a munkabiztonság szempontjából kritikus pontokra. Nemcsak az ellenőr munkáját könnyíti meg egy estleges ellenőrzés során, hanem segítséget ad a managementnek a kockázatok csökkentéséhez szükséges intézkedések előkészítéséhez. A kockázatértékelés alapján például könnyen meghatározhatók azok a munkahelyek, munkakörök, amelyekben kismama nem foglalkoztatható az adott munkáltatónál.
A kellő alapossággal elvégzett értékelés segítséget ad ahhoz is, hogy az egyéni védőeszközök használatára vonatkozó helyi szabályozás (egyéni védőeszközök juttatásának rendje) a valós munkahelyi kockázatoknak megfelelően legyen kialakítva.
A cikk megjelent a Bautrend magazin 2009. májusi számában.


