• www.perhelyett.hu
  • www.officetotal.hu
  • www.virtualtotal.hu
Rólunk
  • Címlap
  • Kapcsolat
  • Általános Szerződési Feltételek
  • Eddigi ügyfeleink
  • Linkcsere
Szolgáltatásaink
  • Munkajogi mediáció
  • Munkavédelmi kockázat-értékelés
  • Munkaköri leírások készítése
  • Szerződés szervíz
  • Társadalombiztosítási kifizetőhely
  • Munkabaleset - üzemi baleset kivizsgálása
Publikációk
  • Munkavédelem
  • Szerződések joga
  • Munkajog
  • Cikkeink a homeinfo.hu oldalon
Hasznos linkek
  • Czégel Ditta honlapja
  • becsaplak.hu
  • Enter Könyvelőiroda
  • AKUSZTIKA Mérnöki Irosa Kft.
  • HOMEINFO

A munkabiztonság és a jog kapcsolata

PostAuthorIconÍrta: dr. Holló Sándor | PDF Nyomtatás E-mail

A fejlődés iránya

A technika fejlődésével a munkafolyamatok is jelentősen átalakulnak.  Egy részről komfortosabbá, biztonságosabbá válik a munkakörnyezet, más részről új, eddig nem ismert, esetenként nagy hatósugarú  károsító tényezők jelennek meg.  Örvendetes, hogy a munkabiztonság területén egyre nagyobb jelentősséggel bír a megelőzés.  A műszaki védelmet a tervezők igyekeznek a technológia folyamatába integrálni.  A megelőzés talán leghatékonyabb módja, amikor a dolgozó nem is tud a veszélyzónába kerülni. 

 

A munkabiztonság azonban nemcsak műszaki feladat.  Nagy a jelentőssége a helyes ügyviteli szabályok kialakításának is.  A legprecízebben megtervezett eljárások is csak akkor nyújtanak biztonságot, ha az alkalmazás során betartják a vonatkozó előírásokat.  Ha munkavédelmi szabályzat kialakítása, a munkavédelmi oktatás csak formálisan történik az lerontja a műszaki védelem hatásfokát.  Fontos, hogy a munkavállalók tisztában legyenek feladataikkal a biztonságért való felelősségükkel. 

 Személyi feltételek

A munkabiztonság egyre összetettebb, sok szakismeretet igénylő feladat.  A törvény által meghatározott szaktevékenységet csak megfelelő szakképzettséggel rendelkező személy végezheti.  Ezeket a feladatokat sok munkáltatónál, főleg kisebb társaságok esetén megbízási, vagy vállalkozási szerződés keretében külsős szakember látja el.   Szeretném azonban felhívni a figyelmet, hogy ezzel a munkáltató felelőssége nem csökken!

Előfordulhat, hogy a legfegyelmezettebb, leggondosabb munkavégzés mellett is bekövetkezik a baleset, az egészségkárosodás.  Fel kell készülni ezekre a rendkívüli eseményekre, hogy baj esetén időben meg lehessen tenni a szükséges intézkedéseket..  Egy üzemi baleset okozta keresőképtelenség, egészségkárosodás súlyos terheket róhat a munkáltatóra. 

 A jogi szabályozás fejlődése

A munkabiztonságra vonatkozó jogi szabályozás rendkívül szerteágazó.  Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ma a hatályos munkavédelmi tárgyú, illetve vonatkozású jogszabályok tételes felsorolása önmagában  is meghaladná egy cikk terjedelmét.  Én most jelentőssége miatt az 1993. évi XCIII. törvényt emelném ki.  1994. január 1-jei hatályba lépésével a munkavédelem törvényi szabályozása különvált a munkajogi szabályozástól.  Ezt megelőzően a jelen hatályos munka törvénykönyvét megelőző 1967. évi II. Törvény mindössze öt szakasza rendelkezett a munkavédelmi szabályokról.  A szabályozás nagyobb része alacsonyabb szintű jogszabályokra, rendeletekre, utasításokra maradt.  A munkavédelemről szóló önálló törvény fontos szemléleti változást tükröz.  A jogalkotó sokkal részletesebb jogszabály megalkotásával segíti a munkavédelem egységes, hatékony szabályozásának megvalósulását.  Az általános elvek és rendelkezések megfogalmazásán túlmenően konkrét munkáltatói és munkavállalói feladatokat is meghatároz.  Sok speciális részletszabályt azonban továbbra is a kapcsolódó jogszabályokban találunk meg.  Ilyen jogszabályok például :

  • ·65/1999. (XII. 22.) EüM. rendelet a munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről.
  • ·A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 89/1995 Kormányrendelet
  • ·33/1998. (VI.24.) NM rendelet a foglalkozás egészségügyi vizsgálatok rendjéről
  • ·A 15/1972. EüM rendelet az elsősegélynyújtásról.
  • ·25/2000. (IX. 30.) EüM-SzCsM együttes rendelet a munkahelyek kémiai biztonságáról 
  • ·50/1999.EüM rendelet a képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről

 Szabályzatok

Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy a jogszabályok által biztosított kereten belül maga a munkáltató is alkot munkavédelmi tárgyú szabályozást, mely hatályba lépésétől köti a munkáltatót.  Ezek közül a legfontosabb a munkabiztonsági utasítás (munkavédelmi szabályzat).  A munkáltató ebben  a szabályzatban rendelkezik a munkavédelem szervezéről, a munkavédelemmel kapcsolatos feladatok megosztásáról.  Következő cikkünkben  ezen szabályzat felépítését, szükséges tartalmi elemeit fogjuk megtárgyalni.

 Megjelent a BAUTREND magazin 2008. november havi számában

 
Kapcsolódó cikkek
  • Munkavédelmi kockázat-értékelés
  • Munkavédelmi szabályzat
  • Munkavédelmi kockázat-értékelés a gyakorlatban
  • Munkaruha, vagy védőruha?
  • A védőitalról

Copyright © 2009 ---.
All Rights Reserved.

Designed by JB Joomla 1.5 Templates.