Az üzemi baleset azon túlmenően, hogy emberek egészségét, testi épségét –  esetenként életét – károsítja vagy veszélyezteti, sok esetben mind a munkavállalóra, mind a munkáltatóra nézve súlyos anyagi terhet is jelenthet.

 Kártérítési felelősség

 A kártérítési felelősségre vonatkozó szabályokat a Polgári Törvénykönyvben és a Munka Törvénykönyvében találjuk.  A munkáltató objektív felelősséggel tartozik a munkavállalót ért károk megtérítését illetően.  Ez azt jelenti, hogy kártérítési felelőssége akkor is fennáll, ha a baleset bekövetkeztében nem hibás.  A kártérítési felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.  További kivétel, hogy a legfeljebb tíz főfoglalkozású munkavállalót foglalkoztató magánszemély munkáltató a munkavállalónak okozott kárért vétkessége esetén felel.

A kártérítési igény benyújtására a sérültet a káreseményt követő 15 napon belül fel kell hívni, és a benyújtott kárigényre indokolt, érdemi választ kell adni.

A kártérítési igény kiterjedhet a munkavállaló elmaradt jövedelmére, dologi kárára, a balesettel kapcsolatos indokolt költségek és a nem vagyoni kár megtérítésére.

Nemrég találkoztam egy esettel, ahol a bíróság összességében 9,000,000 Ft, azaz kilenc millió forint vagyoni és nem vagyoni kártérítést ítélt meg egy anyagmozgatás közben megsérült dolgozónak.  Egy ekkora kártérítési összeg egy kisebb vállalkozást akár teljesen tönkre is tehet.

 Baleseti ellátások

 A baleset okozta egészségkárosodás, keresőképetenség anyagi terhét, a keresőképes állapot helyreállításának költségét részben a társadalombiztosítás viseli.  Az üzemi baleset, foglalkozási baleset kapcsán nyújtott ellátások különleges helyet foglalnak el a társadalombiztosítás által nyújtott szolgáltatások körében.

Kezdjük mindjárt a baleseti táppénzzel, melynek mértéke a keresőképtelenséget megelőző hónapra kifizetett jövedelem napi átlagának 100%-a, szemben az egyéb jogon járó ellátás esetén fizetett 60-70%-os mértékével.  További előny, hogy a baleseti táppénzre való jogosultság hosszának megállapításánál nem kell figyelembe venni az előzetes biztosítási idő tartamát, illetve az egyéb címen már igénybe vett ellátások idejét.  A baleseti táppénz előzményektől függetlenül egy évig adható, mely egy év indokolt esetben további egy évvel meghosszabbítható.

Ha a foglalkoztatott munkaképessége üzemi baleset következtében tizennégy százalékot meghaladó mértékben csökkent, de baleseti rokkantsági nyugdíjra, illetve rehabilitációs járadékra  való jogosultsághoz szükséges mértéket (50-79%) nem éri el, baleseti járadék illeti meg.  A járadék összege a munkaképesség-csökkenésének fokához igazodik. Amennyiben a munkaképesség-csökkenés eléri a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz szükséges mértéket, baleseti nyugellátásra (halála esetén hozzátartozói) lesz jogosult.

Miért fontos ezekről az ellátásokról beszélnünk, ha azokat a társadalombiztosítás folyósítja?  Az egészségbiztosításról szóló törvény rendelkezései szerint, aki az ellátásra jogosult betegségéért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért vagy haláláért felelős köteles az emiatt nyújtott egészségbiztosítási ellátást olyan mértékben megtéríteni, amilyen mértékben felelőssége megállapítható.

Ez esetenként igen súlyos terhet ró a munkáltatóra.  Saját praxisomban is több olyan esettel találkoztam, ahol a baleseti táppénz folyósításának időtartama az egy évet is meghaladta.  Ennek megtérítése komoly költséget jelenthet.

 Felelősség

 Fentieket olvasva láthatjuk, hogy az üzemi balesethez kapcsolódó kárfelelősség részben objektív, részben vétkességen alapul.  A vétkességi alapú felelősség mértékének tisztázása fontos, hiszen, például a társadalombiztosítási ellátások által kifizetett baleseti ellátások megtérítésénél a közrehatás mértéke meghatározó  A közrehatás mértékének megállapítását segíti a munkabaleset szakszerű kivizsgálása.  Egy munkabaleset kapcsán kialakult keresőképtelenség, maradandó egészégkárosodás, vagy haláleset a hatalmas erkölcsi kár – a büntetőjogi felelősségről nem is beszélve - mellett olyan súlyos megtérítési, vagy kártérítési kötelezettséget vonhat magával, mely tönkretehet egy egyébként jól működő kis vagy közepes vállalkozást.  Amennyiben bekövetkezett a baj, és kártérítést kell fizetni, hosszas perlekedés helyett célszerű békésen megegyezni.  Ha a viszony időközben elmérgesedet, vegyük igénybe pártatlan harmadik fél, közvetítő segítségét.

Megjelent a BAUTREND magazin 2009. május havi számában.