A munkáltató feladata a biztonságos, egészséget nem veszélyeztető munkakörülmények biztosítása.  Fontos eleme a munkakörnyezetnek a megfelelő klíma is.

  A túlságosan meleg és a túlságosan hideg klíma egyaránt veszélyezteti a munkavállalók egészségét.  Ha a test lehűl fogékonnyá válik a különböző fertőzések iránt, esetleg izületi bántalom alakulhat ki.  A meleg klíma terheli a keringési rendszert, koncentráció zavart idéz elő, szélsőséges esetben kiszáradáshoz vezethet.  A levegő hőmérséklete mellett fontos még annak áramlási sebessége és relatív páratartalma is.  Ezek a tényezők amellett, hogy a hőérzetet kifejezettebbé teszik, fokozhatják az egészségkárosodás kialakulásának veszélyét.  Például párás meleg levegőben romlik a szervezet hőleadása, ugyanakkor a hideg levegő nagyobb légáramlási sebessége mellett hamarabb hűl le az emberi test.  A legrosszabb a két hatás, a hideg és a meleg, gyors váltogatása, amikor a szervezet nem tud kellőképpen alkalmazkodni egyik terheléshez sem.  Ilyen esettel találkoztam, amikor egy szövőgyárban a mesterséges meleg, párás környezetben dolgozó anyagmozgatók a hideg hónapokban anyagot szállítottak az udvaron keresztül a termelő helyiségből egy fűtetlen raktár helyiségbe.

A hétköznapi szóhasználatban inkább a munkaruha megnevezés terjedt el. Valójában a munkáltató által biztosított ruházat szerepe alapján sorolhatjuk a ruházatot egyik, vagy másik osztályba.

  Vannak munkakörök, ahol az egységes, a beosztáshoz illő megjelenés követelmény. Ilyenkor egyenruháról, formaruháról beszélünk. Más esetben a tevékenységből adódó fokozott idénybevétel, szennyeződés indokolja, hogy a munkáltató biztosítsa a ruházatot. A munkaruhát bizonyos esetekben tekinthetjük egyfajta szociális juttatásnak is.